A Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat 2024. november 21-22-én immár ötödik alkalommal rendezte meg a Vállalkozáskutatási Konferenciát. A Hálózatot azzal a céllal hozták létre az alapítók, hogy elősegítse a vállalkozásokkal foglakozó kutatók, elemzők, adatelőállítók munkáinak összekapcsolását, az egyes szereplők közötti együttműködések létrejöttét. Ennek legfontosabb fóruma, a Vállalkozáskutatási Konferencia a szakmai közönség számára lehetővé teszi a vállalkozásokra fókuszáló kutatások bemutatását, egymás munkáinak megismerését. Az V. Vállalkozáskutatási Konferenciának, a korábbi évekhez hasonlóan, az MCC adott helyet.

A Konferencia Lánczi Péternek, az MCC főigazgató-helyettesének nyitóbeszédével indult, aki szerint a rendezvény kiváló lehetőség a gazdaság és vállalkozói szféra aktuális kérdéseinek megvitatására. Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője szerint a konferencia különlegessége abban rejlik, hogy a személyes részvétel és a beszélgetések komoly visszajelzéseket adnak, lehetőséget teremtve így a valódi vitákra, amelyek online formában ritkán tudnak megvalósulni. 

A köszöntők után került sor a tavalyi konferencia legjobb előadásainak díjátadójára. A díjakról Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat Szervező Bizottságának zsűrije döntött. Az okleveleket a zsűri elnöke, Szerb László adta át.

A díjat megosztva

• Hornyák Miklós: Digitális jelenlét a hazai kis- és középvállalatoknál – a webes technológia és a versenyképesség kapcsolata,
• Szoboszlai Mihály: A hazai innovációvezérelt vállalatok jellemzői, valamint
• Timár Gigi, Pecze Krisztina, és Virágh Enikő Anna: Startup siker az alapítók szemszögéből

című előadásai nyerték.

A Konferencia kiemelt előadója Magnus Henrekson, a Gothenburgi Egyetem oktatója volt. Henrekson hangsúlyozta, hogy a vállalkozások alapvető szerepet játszanak az innovációk értékes árukká és szolgáltatásokká alakításában. A fenntartható fejlődéshez pedig olyan intézményi hálózatokra van szükség, amelyek támogatják a termelékeny vállalkozói tevékenységet.

A Vállalkozáskutatási Konferencia tanácskozási részében az idén 7 szekcióban, 66 előadó tartott 31 prezentációt. A Vállalkozói kompetenciák témakörében a résztvevők egy átfogó hazai helyzetkép alapján megvitatták, hogyan alakíthatók a vállalkozási tevékenységhez szükséges készségek, és ebben milyen szerepet játszik a felsőoktatás. Szó esett a pénzügyi műveltség vállalkozóvá válásra gyakorolt hatásáról, valamint a fogyatékossággal élő vállalkozók tudásszerzési lehetőségeiről, kiemelve a formális és informális tanulási formák jelentőségét.

Az Oktatás, képzés és tanácsadás szekcióban a paradoxonelmélet és a polaritás-menedzsment új eszközeit elemezték, amelyek a vállalkozói egyetemi működés mélyebb megértését segítik elő, továbbá a magyar felsőoktatásban tanulók karrierterveit is górcső alá vették.

Az Innováció és digitalizáció témájában a hazai kis- és középvállalatok online jelenlétének kihívásait, valamint a digitális technológiák implementálását akadályozó és elősegítő tényezőket elemezték a szolgáltatási szektorban. Egy további előadás a mesterséges intelligencia KKV-k ügyfélkezelésére, ügyfélelégedettségük növelésére, az ügyfélmegtartás erősítésére gyakorolt hatásait mutatta be. Előadás hangzott el arról, milyen hatása lehet a családi vállalaton belüli utódlásnak az ökoinnovációra az élelmiszeriparban. Nagyszámú mélyinterjún alapuló kvalitatív kutatás készült arról, hogy az elmúlt időszak krízis helyzetei hogyan hatottak a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeinek intenzitására, fókuszára.

A Fenntarthatóság és körforgásos gazdaság szekció a társas, digitális és zöld készségek szerepét vizsgálta a turizmus és vendéglátás területén, valamint a körforgásos gazdasági megoldások alkalmazhatóságát a ruhaiparban. Egy másik kutatás a zalai és vas vármegyei helyi termelők motivációit igyekezett feltárni.

A Versenyképesség szekcióban magas színvonalú modelleken, nagymintás felméréseken alapuló kutatások eredményeit mutatták be a szerzők. Szólt előadás a kis- és középvállalatok versenyképességének és vállalatértékének kapcsolatáról, a pécsi Kis- és Középvállalati Versenyképesség Kutatóközpont által 10 év alatt publikált, a kkv versenyképességkutatások tapasztalatairól, az MCC 1500-as mintán elvégzett felmérésére alapozott „Jelentés a Magyar Vállalkozásról” nevű projekt eredményeiről, az Exim támogatott hitelprogramjainak az exportra gyakorolt hatásáról, a magyar feldolgozóipari vállalatok digitális versenyképességéről és a magyar gazdaságban jelenlévő nemzetközi családi vállalkozások versenyképességéről.

A Vállalati működés, válságkezelés szekció előadásai a hazai gazdaság egyes szektorainak fókuszált vizsgálatával és vállalati válsághelyzetek kezelésével foglalkoztak. A szerzők bemutatták a vállalati csődelőrejelzésről, a számviteli rezilienciáról, az ellátási lánc rezilienciáról, valamint a könyvvizsgálati körből kilépők jellemzőiről szóló kutatásaik eredményeit. A speciális szektorok között a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kkv-k vállalati stratégiáiról és az egyedi gépgyártókról hangzottak el előadások.

A Vállalkozók társadalmi kontextusai köré szerveződött szekcióban a román-magyar vállalati kapcsolatokban érvényesülő kulturális közelségről, a vállalkozások társadalmi beágyazottságáról, a társadalmi vállalkozások fenntartható működéséről és kettős elköteleződéséről, a külföldi munkavállalóknak a hazai nagyvállalatoknál játszott változó szerepéről, valamint a nemek vállalkozási tevékenysége közötti különbségekről beszéltek az előadók.

Az első nap végén egy kerekasztal-beszélgetésre került sor „20 éve az EU-ban vállalkozói szemmel” címmel, amely az Európai Unió tagságának a vállalkozói környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. A beszélgetésen Hatos István, az Unicon Zrt textilipari cég tulajdonosa, Pausits Imre, a Verarbeiten Pausits gépipari vállalat ügyvezető tulajdonosa és Borbás Levente, a Csabacast fémipari vállalat cégvezetője vettek részt, Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola és Vállalkozáskutatási Műhely vezetőjének moderálásával.

A kétnapos programot egy közös foglalkozás zárta, amelyen a résztvevők kiscsoportokban a design thinking módszerével arra keresték a választ, hogy az elméleti kutatók hogyan tudnak a vállalkozók számára hasznosítható tudást és megfelelő értékajánlatot létrehozni.

A Konferencia megnyitóján a szervezők arra kérték a résztvevőket, írjanak le néhány olyan fogalmat, ami eszükbe jut a magyar kis- és középvállalkozásokról jelenlegi helyzetéről. Az összegyűlt fogalmakból az alábbi szófelhő rajzolódott ki:

Budapest, 2024. december 16.