Időpont: 2024. november 21. 17:30

Résztvevők:

Borbás Levente, a Csabacast fémipari vállalat cégvezetője

Hatos István, az Unicon Zrt textilipari cég tulajdonosa,

Pausits Imre, a Verarbeiten Pausits gépipari vállalat ügyvezető tulajdonosa,

Moderátor: Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola és Vállalkozáskutatási Műhely vezetője

A Vállalkozáskutatói Konferencia szervezői számára minden évben fontos, hogy a kutatókat és kutatási eredményeiket közel hozzák a vállalkozók világához. Ezt a célt szolgálja ez a kerekasztalbeszélgetés is, ami a 20 éves évforduló alkalmából az európai uniós csatlakozás hatását járja körbe – vállalkozói szemszögből.

A Hatos István által képviselt textilipari cég a rendszerváltás idején egy 45 éve alakult és frissen privatizált ruhagyár volt, ami jelenleg egy olasz prémium bútorgyártónak gyárt kárpitokat. A Verarbeiten Pausits Kft a nyolcvanas években VGMK formában indult, majd lépésről-lépésre a nyugat-európai piacokon aktívegyedi gépgyártóvá fejlődött. Borbás Levente egy 2008-ban, öt magyar magánszemély által alapított gépjármű alkatrészeket gyártó vállalatot vezet, amely mára nagyvállalattá fejlődött és prémium német autógyárak Tier 1-es beszállítójává vált.

Az Unicon Zrt és a Verarbeiten Pausits Kft jogelődjei már a nyolcvanas években is sikeres üzleti kapcsolatban álltak német és osztrák vevőkkel, ez segített nekik a rendszerváltás idején megerősödni. A szocializmusban az exporttevékenységhez kapcsolódó adminisztratív terhek szinte elviselhetetlenül magasak voltak, ezen téren a rendszerváltás utáni külkereskedelem sok teherkönnyítést hozott. De még ez is bürokratikusnak bizonyult ahhoz képest, amilyen egyszerű az EU egységes piacán árut kivinni és behozni az országba.

Arra a kérdésre, hogyan élik meg az uniós tagságot a vállalkozások, a résztvevők elsősorban a nagy és kompetitív piacot, valamint a fejlesztési támogatásokat emelték ki. Mindhárom magyar cég nagy európai vállalatok beszállítója, árbevételük teljes mértékben euróban keletkezik. A gépipari multik komoly energiákat szánnak arra, hogy a beszállított termékben hibát találjanak, amivel az átvételi árat is csökkenthetik. A gépiparban a német megrendelők érezhetően máshogy bánnak a német/osztrák és a magyar beszállítókkal, de kerekasztal résztvevőinek cégei ennek ellenére sikeresen meg tudták erősíteni üzleti reputációjukat a német nyelvű piacokon.

Az európai ruhagyártás a kilencvenes években a negyedére csökkent, az Unicon számára a kiutat egy olasz bútoripari megrendelő jelentette. A feléjük fennálló kiszolgáltatottság problémákkal is járt, de mára már nagyon szorosan összekapcsolódott a két cég működése.

Az európai uniós csatlakozással megjelent fejlesztési programokat a beszélgetésben résztvevő termelő cégek jól kihasználták, fontos beruházásokat hajtottak végre a támogatási források bevonásával. A versenyképesség fenntartása érdekében folyamatos a fejlesztési kényszer, ehhez a jövőben is szívesen támaszkodnának az európai uniós pályázatokra.

Az európai konkurensekkel való versenyzés legfontosabb terepévé az automatizálás és digitalizáció vált. A szériatermékeket gyártó Csabacast nagy hangsúlyt helyez az automatizálásra, valamint a cégen belüli képzésre és a komoly tudással rendelkező munkatársak bevonzására. Az egyedi gépgyártásnál ugyanakkor nem lehet mindent gépesíteni. Itt nagy szerepe van az emberi kreativitásnak, amire a magyar gondolkodás alkalmasnak is bizonyul.  

A német munkaerőpiac magyar munkaerő előtti 2011. évi megnyílása a Békés megyei varrónők körében nem okozott elvándorlást, az osztrák határ melletti gépipari munkásoknál azonban igen. A Covid válság következtében bevezetett lezárások csak átmeneti zavarral jártak a termelőüzemekben, a normális működés rövid időn belül helyreállt. A háborús, inflációs válság ugyanakkor már komoly és mély problémákhoz vezetett a gépiparban. A kereslet csökkent, az alapanyag- és energiaárak kiszámíthatatlanul alakulnak. A szektor szereplői az elmúlt években többnyire válságüzemmódban kénytelenek működni.

A három vállalatvezető beszélgetése nemcsak a magyar vállalatok történetébe, hanem jelenkori működésük kihívásaiba is betekintést adott. Megismerhettük, hogy a folyamatos integrátori nyomás, a versenyhelyzet és a rendszeres válságok megedzették a magyar vállalkozásokat. Helyzetükről és lehetőségeikről ugyanakkor pontos és részletes képpel rendelkeznek, mozgásterük korlátait és a fejlődési lehetőségeiket a kutatók és elemzők számára lenyűgöző mélységgel és szabatossággal mutatták be.