Dimov professzor vizsgálatának középpontjában a vállalkozó egyén aktív tevékenysége áll. A vállalkozó állandó küzdelmet folytat a versenytársakkal a fogyasztók elvárásainak teljesítéséért, küzdelmének sikeressége ugyanakkor csak utólag válik nyilvánvalóvá. A kérdés az, milyen tudásra, gondolkodásmódra és eszközökre van szükségük a vállalkozóknak ahhoz, hogy sikeresek legyenek?

A vállalkozói működés természetes velejárója a kudarc. Ez számára rossz, ugyanakkor a vállalkozói ökoszisztémát kompetitívebbé teszi, mert a kísérletezésekből származnak az úttörő dolgok.

Az Apple-t hárman alapították, Steve Jobs és Steve Wozniak mellett Ronald Wayne, aki hármuk közül a vállalkozásépítéshez szükséges tudást jelenítette meg. Wayne néhány hónap után eladta a részesedését Jobsnak és Wozniaknak, mert a meglevő egzisztenciáját nem akarta veszélyeztetni az Apple finanszírozási kockázataival. A vállalkozói siker nem megjósolható, az ötletek és a döntések jövőbeli kimenetele mindig bizonytalan, sok múlik az egyén optimizmusán, kockázatvállalási hajlandóságán.

Mark Anderson Szilícium-völgyi kockázati befektető legenda felvázolt egy mátrixot, amely négy kategóriát különböztet meg a befektetések sikeressége és az adott ötlethez fűződő társadalmi konszenzus alapján. Állítása szerint a legnagyobb hozamot nem a széles körben elfogadott ötletek („konszenzus”), hanem az ellentmondásos, vitatott („nem-konszenzusos”) ötletek eredményezik. Ez az „abnormális hozam” paradigmája, amely mögött az áll, hogy a versenypiacon a konszenzusos ötletek hozama az árversenyben elvékonyodik, de a nem-konszenzusos ötleteknél van tere az extraprofitnak. Azoknál a projekteknél van esélye a komoly anyagi sikernek, ahol a befektetői döntéshozók között nagy a véleménykülönbség. Mivel a tudásunk folyamatosan bővül, az észszerűség és észszerűtlenség határai is folyamatosan mozgásban vannak.

A jövőbeli tudást rosszul megbecslő, kudarcos projektek is indokolják miért kell extraprofittal jutalmazni a sikereseket. Ilyen volt Elizabeth Holmes által alapított Theranos, amely azt állította, hogy áttörést ért el a vérvizsgálatok alapján végzett diagnosztikában. Végül ők váltak a Szilícium-völgy egyik legnagyobb csalásává és bukásává. Hol válik el egymástól a működő és a nem működő észszerűtlenség? A kockázati tőkebefektetők ennek eldöntésében a legfontosabb tényezőnek nem is az ötletet, hanem az alapító személy minőségét, szakmai, üzleti múltját tartják

Ezzel együtt, ahhoz, hogy a vállalkozó, a beruházó olyan üzletbe kezdjen, amiben mások nem hisznek, ahhoz önbizalomra és optimizmusra van szükség.

A posztkommunista térségben élők és a nyugat-európai, amerikai vállalkozók közötti legfeltűnőbb különbség az optimizmus terén figyelhető meg. Az itteniek vállalkozói kedve és kockázatvállalási hajlandósága alacsonyabb. Ez részben a korábbi szocialista rendszer örökségének is betudható, amely nem ösztönözte az önállóságot, helyette a kormányzati beavatkozást preferálta. A különböző szinteken végzett vállalkozásoktatás hatékony eszköz lehet ezen kulturális akadályok leküzdésére és a vállalkozói szándék erősítésére.