2025. november 20-21-én a Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat és az MCC Vállalkozáskutatási Műhelye immár hatodik alkalommal rendezte meg a Vállalkozáskutatási Konferenciát. A komoly múltra visszatekintő, jelentős reputációval rendelkező esemény a magyar nyelvű, vállalkozásokkal foglalkozó akadémiai kutatók, oktatók és elemzők legfontosabb seregszemléje országhatárokon belül és kívül.

Az idei konferencia a korábbi évek érdeklődését is meghaladta, több mint hatvan résztvevő 39 előadást hallgathatott meg, amelyek összesen 77 szerző és társszerző munkájából születtek. Az előadások mellett a konferencia két, szintén jelentős hallgatóság mellett lezajló kerekasztalbeszélgetésnek is helyet adott.

A konferenciát köszöntő beszédében Lánczi Péter, az MCC főigazgató-helyettese megemlítette, hogy maga is ötödik alkalommal tart beszédet a megnyitón, és néhány példán keresztül méltatta a konferencia kutatói karriereket formáló hatását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet annak veszélyére, hogy a hatalmassá nőtt, nagyon specializált, de ma már könnyen hozzáférhető tudást újabban úgy használják fel politikai célokra, hogy kiszakítják azt az értelmezési kereteiből. Az eredmények helyes értelmezését, közös narratívák kialakítását is elősegítik a Vállalkozáskutatási Konferenciához hasonló tudományos rendezvények, Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózathoz hasonló együttműködések.

Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője megnyitóbeszédében az akadémiai kutatók szakmai elmagányosodásáról, a globális nagypolitika és világgazdaság átrendeződése közepette eluralkodó tájékozódási nehézségekről, a kutatói élethez szükséges egyediség megtalálásáról, és a kapcsolati hálók, ökoszisztémák különleges jelentőségéről fogalmazott meg gondolatokat. (Szepesi Balázs megnyitóbeszédét önálló blogbejegyzésben tesszük közzé.)

Szintén a megnyitó keretében került sor az előző évi konferencia legjobb előadóinak járó díjak átadására. Az okleveleket a zsűri elnöke, Szerb László adta át.

A díjat megosztva

• – Telegdy Álmos: Az exporttámogatások hatása a vállalatok exporttevékenységére, és
• – Schlett András, Balázsné Lendvai Marietta, Beke Judit: A zalai-és vas vármegyei helyi termelői motivációk nyomában

  című előadásai nyerték.

Az idei konferencia kiemelt előadója Bruno Dallago, a Trento-i Egyetem professzora volt, aki „Versenyképesség és vállalkozói szellem: Az EU Szkülla és Kharübdisz között” címmel tartott előadást. Dallago professzor értelmezése szerint, az innovációt is magában foglaló vállalkozói tevékenység szinte semmilyen formában nem kap helyet az európai uniós szakpolitikákban, miközben a tevékenység térvesztése tetten érhető az EU innovációs-, teljesítmény- és versenyképességi mutatóiban. Az európai vállalkozói tevékenységet és versenyképességet két szörny veszélyezti, egyrészt az Európai Unió helytelen szakpolitikái és belső konfliktusai, mint Szkülla, másrészt a deglobalizáció és újrafegyverkezés költségnövelő hatásai, mint Kharübdisz.

A program tematikus részében a résztvevők 13 szekcióban hallgathattak meg előadásokat és folytathattak szakmai vitákat.

Az „Oktatás, képzés” szekcióban az oktatás, a képzés és a design vállalkozói szándékra és kompetenciákra való hatásával foglalkoztak az előadások. A „Hátrányból előny” címet viselő szekcióban a fogyatékossággal élő vállalkozások és egyetemi hallgatók vállalkozási tevékenységei előtt álló kihívásokkal és lehetőségekkel, valamint az erdélyi női vállalkozásokkal foglalkoztak. A ”Vállalati tipológiák” szekcióban az exportáló vállalatok, az élelmiszeripari gyártók és az elmúlt 30 év vállalkozói élettörténeteinek vizsgálata alapján felállítható vállalkozói típusokról beszéltek az előadók.

A „Versenyképesség” szekcióban az egyediség versenyképességnövelő hatásáról, az egészségmegőrzés és tudatosság mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatásáról, és a kkv-k sajátosságaiból fakadó versenyképességi problémákról hangzottak el előadások. A „Családi vállalkozók és befektetők” szekcióban az informális befektetők attitűdjeiről, a közép-kelet-európai családi vállalatok vezetési és tulajdonosi szerkezetének típusairól, valamint a magyar családi vállalkozások pénzügyi dinamikájáról volt szó. A „Vezetői képességek hatása a teljesítményre” címet viselő szekcióban az egyéni készségeknek és országos környezetnek a technológiai orientációra, továbbá a vezetői stílusnak a digitális technológiák használatára gyakorolt hatásait, valamint a külföldi és a magyar ügyvezetők tevékenységének a termelékenységre gyakorolt hatásait mutatták be a kutatások.

A „Digitalizáció és innováció” szekcióban a digitalizáció innovációval, termelékenységgel, versenyképességgel fennálló kapcsolatával foglalkoztak az előadók. A „Vállalati sikertényezők I-II.” szekciók előadásai különböző vállalati stratégiákról, növekedési modellekről, a vállalatok környezeti motivációiról, innovációról, teljesítményalapú klaszterbe sorolásáról és az európai uniós támogatások hasznosulásáról szóltak. A „Piacelemzés” című, elemzői szekcióban a GVI munkaerőpiaci prognózisa, az MCC 2025-ös Vállalkozói Jelentése, illetve a Vállalkozói Jelentés üzleti szolgáltatókra vonatkozó részpiacelemzése került bemutatásra.

Az „Értékláncok” szekcióban bemutatott kutatások a digitalizáció, a beépített reziliencia és B2B lojalitási modellek érvényesülését vizsgálták az ellátási láncok működésében. A „Reziliencia és válságkezelés” szekcióban a válságállóság erősítését szolgáló hibrid döntések, digitalizáció és digitális érettség, és a vállalati kauzációs logika volt az előadások témája. A konferenciák történetében először, az idei konferencián egy projektfejlesztő szekció is felállításra került, ahol PHD hallgatók mutatták be készülő disszertációjukat tapasztalt mentoroknak, és kaptak tőlük tanácsokat a továbblépéshez.

A konferencia első napjának szakmai programját „Öt éve a bizonytalanság korában. Kifelé vagy befelé megyünk a viharba?” című kerekasztalbeszélgetés követte. A panelben Sass Magdolna, KRTK VGI igazgatója, Balázs Bálint, a Bravogroup Holding társtulajdonosa, Szabó Barna közgazdász ütköztette gondolatait a 2020 óta zajló válságjelenségek vállalkozói környezetre gyakorolt hatásáról Szepesi Balázs moderálásával.

A konferencia második napját is kerekasztalbeszélgetés zárta, „Változó természeti és piaci környezetben” címmel, az agrárium helyzetéről. A panelben Leskó Tamás, az Avhga ügyvezetőigazgató-helyettese és dr. Losó József, a Mirelite Mirsa Zrt. elnöke beszélgetett az agrárium előtt tornyosuló gazdasági, politikai és természeti problémákról. A beszélgetést Schlett András, a PPKE docense moderálta.