A vállalkozói szellem sajátosságai Közép- és Kelet-Európában
Összefoglaló Prof. Julia Korosteleva (University College, London) és Prof. Marco Vivarelli (Università Cattolica, Milano) részvételével lezajlott nemzetközi műhelybeszélgetésről
A Vállalkozáskutatói és Elemzői Hálózat az MCC Közgazdasági Iskolájának Vállalkozáskutatói Műhelye, a Pécsi Tudományegyetem és a Hun Ren Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közös szervezésében 2025. szeptember 19-én nemzetközi műhelybeszélgetést tartott a közép-európai vállalkozásokról.
A beszélgetés kiemelt résztvevői
- Prof. Julia Korosteleva, University College London professzora,
- Prof. Marco Vivarelli Ph.D. in Economics and Ph.D. in Science and Technology Policy, Università Cattolica Milano,
- Prof. Dr. Szerb László, a Pécsi Tudományegyetem professzora,
- Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója,
- Dr. Czakó Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, és
- Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának vezetője voltak
A beszélgetésen elhangzott, hogy bár a közép-európai vállalkozók helyzete az elmúlt évtizedekben sok hasonlóságot mutatott a többi posztszocialista térség vállalkozóival, de fejlődésükben felfedezhetők rájuk jellemző sajátosságok is. A közép-európai, a balkáni és a balti országok rendszerváltáskori környezetére egyaránt jellemzőek voltak az intézményi hiányosságok, a vállalkozások számára kedvezőtlen kulturális normák, a bizalomhiány, a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés, az üzleti ismeretek hiánya, a kilencvenes években mégis mindenhol a vállalkozói aktivitás robbanásszerű növekedése volt megfigyelhető. A kétezres évek óta Közép-Európára inkább egy egyenletes, lassú vállalkozói tevékenységfejlődés jellemző, míg a Baltikumban a startup aktivitás és ökoszisztéma intézményesülése is érzékelhető.
A vállalkozók számára szükséges piaci és innovációs tudás jellemzően helyhez kötött, hallgatólagos (tacit), korábbi megoldásoktól függő és kumulatív jellegű, azaz a befogadó vállalkozásoknak is komoly erőfeszítéseket kell tenniük annak adaptáláshoz. Ezt a képességet a közép-európai vállalkozásoknak a kilencvenes évek óta a nulláról kellett kiépíteniük. Ehhez a kutatási fejlesztési tevékenységen túl, az innovatív ökoszisztéma szereplők közötti gyakori interakciókra, együttműködésekre is szükség van. A spinoff-ok, spinout-ok, az innovatív startupok nemcsak a tudás terjedését, hanem annak generálását elősegítik.
Az elmúlt évtizedekben a régióban a fejlett világ más országaihoz hasonló vállalkozói világ alakult ki. A leglényegesebb különbség, hogy az értékláncok kulcspozícióban lévő cégek között nagyobb a külföldi irányítású cégek aránya, mint a régi nyugati világban, illetve a vállalkozások külső finanszírozása kevésbé széleskörű a régióban, mint a régóta működő piacgazdaságokban. A legnagyobb kihívások azonban ugyanazok: a versenyképesség javítása, elsősorban a vállalati innováció erősítésével, illetve a digitális világ átalakulásának, elsősorban a mesterséges intelligencia elterjedésének sikeres gazdasági hasznosítása.
A beszélgetés részletes összefoglalóját az MCC Közgazdasági Iskola Vállalkozáskutatói Műhely honlapján, a Kutatás, publikációk/ Jegyzetek a vállalkozásokról menüpont alatt olvashatják el.