A Vállalkozáskutatási és Elemzői Hálózat 2025. április 10-én 17:00-19:00 óra között hibrid formában műhelybeszélgetést tartott a vállalkozáskutatással a felsőoktatásban, kutatóintézetekben foglalkozó elméleti szakemberek és nem akadémiai keretek között működő, vállalkozásokat vizsgáló szervezetek (elemző műhelyek, konjunktúrakutató intézetek, tanácsadó cégek) részvételével. A vállalkozásokat tudományos igénnyel vizsgáló kutatók, elemzők gyakran más kérdéseket vizsgálnak, másféle megközelítéseket alkalmaznak, mint a gyakorlatias információkat előállító nem akadémiai intézmények. A megbeszélés célja az volt, hogy a kétféle megközelítés közeledjen egymáshoz, a résztvevők megismerjék egymás tevékenységét és találjanak olyan pontokat, amelyekben a jövőben együtt tudnának működni.

A megbeszélésen a nem akadémiai körből

• az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet;
• a Századvég Alapítvány,
• az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és
• a Concorde MB Partners

képviselői vettek részt.

A Századvég Piac- és Közvéleménykutatási Igazgatósága sokféle adatfelvételt végez a vállalatok körében, különféle módszerrekkel. Az Innovációs és Fenntarthatósági Igazgatóság a Századvég más területeinek adatalapú inputjaira építve klasszikus tanácsadást kínál, a Makrogazdasági Üzletág a konjunktúra- és hozzá kapcsolódó, más témájú felméréseket végez.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány piaci alapon kiemelten munkaerőpiaci kutatásokkal foglalkozik.

Az MKIK GVI zászlóshajó projektjeinek változatlanul a negyedéves konjunktúrafelmérések és a félévente megjelentetett részletesebb részpiaci elemzések tekinthetők. Mellette folytatják munkaerő prognóziskutatásukat, aminek az eredményeit a kiemelten magas mintaszám miatt részletes ágazati és területi szegmensekre is le tudják bontani. Munkaerőpiaci prognózisukat az NGM és a Foglalkoztatási Hivatal is hasznosítja.

A Concorde MB Partners nem kutatóintézet, hanem alapvetően vállalati pénzügyi tranzakciós tanácsadással foglalkozik. Egyidőben 80-100 hazai kis-, közép és nagyvállalattal állnak kapcsolatban, körükben évi 15-20 sikeres tranzakcióban működnek közre.

Többen kiemelték azt az általános nehézséget, hogy a felsőoktatás szereplőinek a nemzetközi Q1 szintű publikációs kényszerek mellett, nincsen valódi érdeklődése az elemző intézetek gyakorlatiasabb produktumai iránt. A Concorde MB Partners a mintájukon keresztül a vállalati képességekről, a hazai cégek kihívásairól rendelkezik alapos ismeretekkel. Ez az ismeret a vállalkozói tudás oktatásával és képzéssel foglalkozók számára jelenthetne hasznos alapanyagot. A GVI a felsőoktatási intézményekkel való tudományos együttműködésbe az adatait tudná bevinni, a tudományos szféra pedig azok újfajta felhasználásában működhetne közre. A GVI-t kimondottan érdekelné, hogy az egyetemi kutatók hogyan látják a vállalkozások belső és külső növekedési tényezőinek érvényesülését.

Az Oeconomusnak egyetemi és külföldi think tankekkel fennálló együttműködései a munkaerőpiaci témára, vagy egyedi, speciális témákra irányulnak. Fontosnak tartanák, ha az egyetemekkel, kutatókkal közösen jobban megérthetnénk a magyarországi vállalkozási hajlandóság jellegzetességeit. Ehhez hasznos lenne a meglevő átfogó felméréseknél (GEM, GUESSS) mélyebb tényezőket vizsgálni.

A Századvég konjunktúrafelméréseiben hosszú adatsorok állnak rendelkezésre a vállalati közérzetről, foglalkoztatásról, beruházásokról. A rendszereik egyedi lekérdezésekre is alkalmasak. Ilyenek például a tanácsadói szakterület empirikus adatfelvétellel megtámogatott projektjei, amelyek közül némelyeket érdemes lehetne továbbfejleszteni. A vállalati mellett a Századvég lakossági adatfelvételeket is végzett, amelynek szintén összekapcsolhatók a vállalkozói piacokkal. A megrendelésre készült felmérések, más célra történő felhasználhatósága ugyan nem lehetséges, de az adatok a helyszínen bizonyos korlátozottsággal tanulmányozhatók. A Századvég bármilyen méretű vállalkozói felmérésre, vagy panelkutatásra vonatkozó igényt be tud fogadni.

A nem akadémiai kutatók, elemzők szeretnének többet tudni a hazai cégek tulajdonosi és cégvezetői szerepeinek szétválasztásól, a lakossági aktivitás és a vállalkozóvá válás közötti határterüleről, a generációváltás állásáról, a jelenlegi a béremelési kényszerek közepette a munkaerő megtartásáról, a költséginflációs hatások kezeléséről, a magyar vállalkozói karakterről, és az ESG szabályok implementációjának a vállalati versenyképességre gyakorolt hatásairól.

A vállalati versenyképesség és a fenntarthatóság viszonya divatos téma. Egyértelműnek látszik, hogy a környezeti teljesítmény és a vállalatirányítás jellege közvetlenül összefügg a versenyképességgel, de a szociális fenntarthatósági szempontok bárminemű hatása nem tűnik bizonyíthatónak. Az innovatív induló vállalkozások pénzügyi tudatossága és rugalmatlan finanszírozási megoldásai is a növekedés korlátjának látszanak. Szintén érdekes tapasztalat, hogy a Századvég felmérései szerint, többnyire azok a vállalatok terveznek a jövőben beruházni, amelyek az elmúlt évben is fejlesztettek. Vagyis a vállalkozások fejlesztési, növekedési szempontból két csoportra oszlanak. Ez szintén tanulmányozásra szorulna. Az egyetemi kutatók szívesen foglalkoznának többet a digtalizációs és mesterséges intelligencia alapú átalakulásokkal, és a vállalatok hálózatos (kereskedelmi, beszállítói hálózatok, értékláncok, stb.) működésének vizsgálatával.

Sok feltett kérdésre létezik felsőoktatási, akadémiai intézeti kutatási eredmény (pl. a Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutatóközpontjának legfrissebb versenyképességi kutatásai), de a szereplők nem ismerik eléggé egymás munkáit. Mind az egyetemi oktatók, akadémiai kutatók, mind az elemző szervezetek szeretnének intézményesebben értesülni egymás munkáiról, eredményeiről, és szeretnének hozzáférést kapni egymás adataihoz. A modern kutatói megoldásokhoz jobban igazodó, intézményes tudásmegosztásokra, a tudás kereslet-kínálatának összekapcsolása lenne szükség a szakpolitikát alakítók, az elméleti kutatók, az elemzőintézetek, a vállalkozók és a média között.

A VKEH Hálózat szívesen megnyitja az infrastruktúráját, kapcsolatrendszerét mindenki számára, aki vállalkozáskutatással foglalkozik. Az éves VKEH konferencián lehetne szervezni egy olyan szekciót, ahol az érintett think tank intézmények bemutatkoznának és beszélnének a kutatásaikról. Újfajta megoldás lehetne vállalkozók számára valamilyen elkötelezettséggel összekötött fórumot, expót rendezni, ahol az elemzők és a kutatók olyan témákról beszélnének a jelentkező vállalkozóknak, amik őket érdeklik. Az MKIK fontos feladatának tekinti, hogy az ország különböző részeiben aktuális témák mentén összehívják a vállalkozásokat. Ebbe szívesen beemelnék a különböző műhelyek előadóit. Jó lenne platformszerűen, a VKEH-hálózatra is építve, éves vagy féléves gyakorisággal összekapcsolni az érdekelteket. Lehetne más csatornákon, pl podcast formájában is ilyen beszélgetéseket szervezni. Az érdeklődések ugyanakkor nagyon különbözők is lehetnek, ezért konkrétumok mentén, részpiaconként lenne érdemes elkezdeni a szervezkedést. Nagyobb lekérdezésekre össze is állhatnának egyes intézmények, kutatók, közösen végezhetnék el a felméréseket, amelyeket aztán kissé eltérő módon használnának föl.

A résztvevők alapvetően sikeresnek ítélték a beszélgetést, mert az eddigi kísérletek sorában önmagában az előrelépést jelent, hogy az érintettek össze tudtak gyűlni és beszélgettek erről a témáról.