A műhelybeszélgetésre 2025. június 12-én 16:00-18:00 között került sor az MCC budapesti campusának épületében (1113. Budapest, Tas vezér u. 3-7.). A rendezvény hibrid (jelenléti és online) formában zajlott.  

A Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának (VKK) 1995-2025. közötti történetét és tevékenységét Czakó Erzsébet és Losonci Dávid, a Pécsi Tudományegyetem versenyképességkutatási tevékenységét Szerb László mutatta be. A beszélgetést Szepesi Balázs, a Vállalkozáskutató és Elemző Hálózat alapító tagja vezette. 

A Vállalkozáskutatási és Elemzői Hálózatban féléve merült fel, hogy hasznos lenne, ha a szakmai közvélemény jobban megismerné a hazai és környező országok magyar nyelvű vállalkozáskutatási műhelyeinek tevékenységét. 2025 áprilisában a vállalkozások vizsgálatával foglalkozó nem akadémiai elemző intézmények mutatkoztak be, a mostani beszélgetéssel pedig a hazai vállalati versenyképességkutatás két nagy műhelyének történetét, elméleti, módszertani és kutatásszervezési tevékenységét ismerhettük meg.

Bár a BCE Versenyképességi Kutatóközpontja szervezetileg csak 1999-ben jött létre, a központ tevékenységének alapját képező kutatások jóval korábbra nyúlnak vissza. Chikán Attila vezetésével a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen hosszú évekig működött egy szocialista vállalati majd abból létrejött vállalatgazdasági kutatócsoport. Ezek eredményeit hasznosította az 1985-ös Sárközy Tamás-féle vállalatirányítási reform, jött létre a piacgazdasági vállalati működésről összeállított tankönyv, amit az 1986-os Csáki-Zalai-féle oktatási reform beemelt az egyetemi tananyagba. Ehhez az oktatási reformhoz kapcsolódott egy ötéves, MTA-Soros Alapítvány által finanszírozott oktatásfejlesztési projekt, számos külföldi tanulmányúttal. A rendszerváltást követően már a tudományos életben is sokak érdeklődése fordult a mikroszféra felé, holott korábban szinte csak Voszka Éva és a „Szocialista Vállalat Kutatócsoport” foglalkozott a vállalatokkal.  

A versenyképességi kutatócsoport az 1995 óta eltelt 30 évben 7 kutatási programot bonyolított le, ezekre alapulva a műhely tevékenysége is 7 szakaszra osztható. Az egyes felmérésekhez gyors- és zárójelentések, továbbá különféle publikációk kapcsolódtak. A vállalatok működését jellemző információk rendszerezése a kilencvenes évek óta megjelenik Chikán Attila vállalatgazdaságtan tankönyvében, valamint a BCE marketing és vezetés-szervezés tankönyveiben.

Az első kutatási program a „Versenyben a világgal 1995-1997” címet viselte. Ebben három kutatási célt határoztak meg:

1. a magyar gazdaság azon szegmenseinek azonosítása, amelyek sikeresek lehetnek a nemzetközi versenyben;
2. azoknak az okoknak a feltárása, amelyek a vállalatok közötti különbségekhez vezettek;
3. azoknak a stratégiai alternatíváknak a feltárása, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik versenykésességüket, és azokat, amelyek ezek közül a kormányzatra hárulnak.

Az elméleti alapokat elsősorban

• Dertozes – Lester – Solow (1987) Made in America. Regaining the Productivity Edge
• Porter (1990) Competitive Advantage of Nations, és
• US Competitiveness Policy Council anyagaira, valamint
• a BCE Vállalatgazdaságtan Tanszék tankönyv fejlesztéseire (vállalatelméletek, stratégia, döntéselmélet, termelésmenedzsment, vállalatértékelés, felelős vállalati magatartás), továbbá a Marketing és Vezetés-szervezés Tanszék és kollégáinak tudására, tapasztalataira

építették.

Ez az első projekt az akkoriban vállalatokkal foglalkozó oktatók és kutatók nagyon széles körét bekapcsolta a munkába. Több mint 200 kutató, egyetemi hallgató, minisztériumok, a CIPE (Center for International Private Enterprise) kapcsolódott a programhoz, aminek keretében szakmai viták zajlottak, hírlevelek, gyorsjelentés, műhelytanulmány sorozat és zárójelentés született, ezáltal az eredmények széleskörű megosztása valósult meg.

A második kutatási program „Vállalati versenyképességi adatfelvétel és elemzések” címmel zajlott, az akkori Gazdasági Minisztérium megrendelésére. A gyorsjelentés még Chikán Attila minisztersége alatt készült el, a záró elemzést viszont már Matolcsy György, új gazdasági miniszter kapta készhez. (Aki egyébként elégedett volt az eredményekkel.) A kutatást a Vállalatgazdaságtan, Marketing és Vezetés-szervezés tanszékek munkatársai folytatták le. Az eredmények szakcikkekben és könyv formában is megjelentek.

2004 és 2006 között zajlott le a harmadik projekt „Üzleti kompetenciák az EU csatalakozás időszakában” címmel. Chikán Attila vezetésével a munka egy olyan új módszertan kidolgozására is irányult, amivel a vállalatok versenyképessége kevés változóval jól leírhatóvá válik. Ebből a munkából született meg a kvantitatív módszerekkel kiszámolt Vállalati Versenyképességi Index (VVI), ami a működőképesség, a változásképesség és a piaci teljesítmény változóit is figyelembe veszi. („a versenyképesség mércéje a működőképesség és változásképesség együttes mértékének a piac által elismert hányada”). A 2008 és 2018 közötti időszakban Chikán Attila folyamatosan tökéletesítette az intézményi tényezők versenyképességre gyakorolt hatásának modelljét, és új definíciót is alkotott: A vállalat versenyképessége: „a társadalmi normák betartásával úgy kínáljanak termékeket a fogyasztóknak, hogy azok hajlandók legyenek ezekért a versenytársakénál nagyobb jövedelmezőséget biztosító árat kifizetni.”

2007-2009 között került sor a „Közszféra és versenyképesség” című, negyedik kutatási programra, amelyben Kovács Árpád, akkori ÁSZ elnök kezdeményezésére, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetével közösen a vállalati versenyképesség és a kormányzati szektor kapcsolatát vizsgálták. Ebből is tanulmányok, jelentések születtek.

A program eredményeiből kiindulva foglalta össze Chikán Attila egy modellbe a nemzetgazdaság és a vállalatok versenyképességének kapcsolódását. Az írás a 2008-as Competitiveness Review-ban jelent meg, és a nemzetközileg egyik legtöbbet hivatkozott Chikán-cikké vált.

A 2010-2017 között lezajló ötödik program a „Nemzetközi kontextusok” címet viselte. Ezzel a TÁMOP által finanszírozott projekttel kezdett el a program a vállalatok nemzetközi beágyazódásának vizsgálata felé fordulni. A projekt kutatói kapacitásfejlesztést is szolgált, versenyképességi adatfelvétellel nyitották és zárták is a kutatást. A TÁMOP források lehetővé tették, hogy több forrásból gazdálkodhattak, mint ez előző programokban összesen. Az eredmények Vezetéstudomány különszámokon, nemzetközi konferencia részvételeken keresztül kerültek be a tudományos közéletbe.

Ennek a kutatásnak a keretében azonosítottak be először három olyan tényezőt, amelyek azóta is érvényesülnek a vállalati versenyképességben:

1. A globalizáció új korszaka 2008. óta: a kormányok határozottabb szerepvállalása – „guarded globalization”;
2. A hazai és a nemzetközi politikai-ideológiai környezet változása – „state capitalism”;
3. A technikai és technológiai fejlődés és az üzleti világ – a negyedik ipari forradalom társadalmi hatásai a munka világában és azon kívül.

A nemzetközi megközelítés keretében, a versenyképesség korábbi klasszifikációját továbbfejlesztve, megkísérelték elhelyezni a vállalati és a nemzetgazdasági versenyképességet a globális értékláncok világában.

A hatodik kutatási program „Versenyképesség az új ipari forradalom küszöbén” címet viselte, és 2018-2023 között zajlott le. Az adatfelvételre még a Covid időszak előtt került sor. A Harvard Microeconomics of Competitiveness hálózatába való átmeneti bekapcsolódás segítségével több országra sikerült lekérdezni a korábban kialakított Vállalati Versenyképességi Index változóit, az eredmények publikálásában pedig már az angol nyelvű szakcikkek dominanciája látható. Ezekben a nemzetközi cikkekben leírták a Vállalati Versenyképességi Index versenyképességi elméleti hátterét és kiszámításának módját, vizsgálták, hogyan mozognak együtt a funkcionális területek és a vállalati versenyképességi tényezők.

A jelenleg is zajló hetedik kutatási program 2024-2028 között valósul meg, és a „Versenyképesség a digitalizáció, a fenntarthatóság és a geopolitikai kihívások hármasában” címet viseli. A finanszírozást az OTP, a BCE és NKFI bocsátja rendelkezésre. Az adatfelvételre 2024-25-ben került sor. Kiemelt témák a digitalizáció és a fenntarthatóság, valamint ezek alakulása a turbulens geopolitikai viszonyok között.

A kutatás elméleti háttere az évek során letisztultabb, ugyanakkor komplexebb lett, az intézményi és az erőforrás elméleteket is megfelelő súllyal foglalja magában.

A Pécsi Tudományegyetem kutatói kezdetektől a kisvállalatok vonatkozásában kutatták a versenyképességet. 2007-ben az Ipargazdasági Kutatóintézet kérte fel őket a kisvállalatok növekedésének vizsgálatára. Az erre a célra kialakított kérdőívet kezdték el később kisvállalati versenyképességet mérő kérdőív irányába konfigurálni. Az akkori munka eredményeit a Vezetéstudományban publikálták.

A kettőezertízes években sikerült bőséges eu-s forrásokhoz jutniuk, aminek a segítségével 2012-2013-ban egy nagy versenyképességi felmérés valósulhatott meg, és annak eredményeire alapozva elindult egy komplex kisvállalati versenyképességi index kidolgozása. A kérdőív összeállításában más egyetemi műhelyek is a segítségükre voltak. Az ekkor jóval előrébb járó BCE Versenyképességi Kutatóközpont is megosztotta velük az összes kérdőívét, és más egyetemek is átadták a hasonló témájú felméréseik eredményeit. Az első kérdőív a VKK-éhoz hasonlóan teljesen az erőforrások szempontjain alapult, rendkívül hosszú volt, egy órát vett igénybe a kitöltése.

A program keretében Szerb László a kutatást, az oktatást és az üzleti hasznosítást egyaránt meg akarta valósítani (Harvard modell), de csak az első kettő váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A kutatási eredményeket beépítették a Kisvállalati menedzsment tantárgyba. A hallgatóknak egy általuk hozott céggel ki kellett töltetniük a kérdőívet, a kiszámított mutatók felhasználásával pedig egy versenyképességi elemzést kellett készíteniük a cégről. A programnak ez a része a mai napig jól működik, az üzleti hasznosítással azonban már sokkal több nehézség adódott. A kisvállalatok versenyképességének kutatása sajnos nem tart számot komoly támogatói érdeklődésre, de ez a világ minden részén így van. (Nem véletlen, hogy a Harvard business modell is a nagyvállatokkal működőképes.) A kisvállalkozások ui. nem hisznek abban, hogy valaki az íróasztal mellől olyan használható versenyképességi tanácsot tud nekik adni, amiért még fizetniük is érdemes.

2017-2018-ban egy TÁMOP projekt segítségével egy újabb, még nagyobb körös felmérést sikerült lebonyolítani, de ehhez már piackutató cég segítségét kellett igénybe venni. 2024-ben OTKA pénzből sikerült elvégezni a felmérést, az adatok feldolgozása jelenleg is zajlik, az eredmények 2025 őszén fognak megjelenni.

A pécsiek minden felmérésükbe igyekeztek más magyarországi intézményeket is bevonni. Az ajánlat szerint, akik megfelelő számú interjút hoznak, megkaphatják a többi interjú anonimizált eredményeit, és szabadon dolgozhatnak belőle. A nehézséget az okozza, hogy a relatív hosszú kérdőív mellett alacsony a mintaszám, amiből nehéz szegmentálni.

A PTE és a BCE kutatásai között egyik lényeges különbség, hogy a pécsi felmérést már kezdetektől igyekeztek nemzetközi felmérésekkel összekapcsoltan végezni, amihez egy nemzetközi hálózatot is sikerült létrehozniuk. Ma már több mint 10 országra vonatkozóan léteznek összehasonlítható felmérések. Szerb László szerint a nemzetközi publikációs térben Magyarország önmagában nem érdekes, a nemzetközi érdeklődéshez nemzetközi összehasonlíthatóságra van szükség. 2024-ben történt egy kísérlet NKFI pályázati pénz bevonására a nemzetközi felmérések erősítése céljából, de nem járt sikerrel.

A kérdőív felépítése, a BCE VKK-éhoz hasonlóan, eleinte teljesen az erőforráselméletekből indult ki, amit a későbbiek során egészítettek ki intézményi tényezőkkel, amiket 22 magyar városrégiókra vonatkozó vizsgálatra alapozva határoztak meg. A legnagyobb nehézséget itt is az adatok hiánya jelenti. A kérdőív másik sajátossága, hogy az online részvételre is önálló mérőrendszert alakítottak ki. (Az online jelenlétre Hornyák Miklós által kidolgozott módszertan a honlapok technikai jellemzőit, az online médiás kapcsolatokat és a használt webes technikákat vizsgálja.) A hangsúly ugyanakkor továbbra is a vállalati tényezőkön van, a módszertanuk alapvetően egy kompetenciaalapú vállalati versenyképességet mér. A jelenlegi módosítások során a vállalkozók dinamikus képességei és a vállalkozói adottságok is differenciáltan bekerülnek a modellbe.

A publikációkat eleinte magyar folyóiratokban jelentették meg, majd a nemzetközi eredmények birtokában sikerült egy különszámot létrehozniuk a Competitiveness Review-ban. Az alapmodellt sikerült publikálni a Journal of Small Business and Enterprise Development-ben. A teljes projekttel lépésről lépésre kellett kijárni a nemzetközi elismertséget, elnyerni a komoly lapok bizalmát. A programmal kapcsolatban eddig több mint 50 publikáció született, aminek kétharmada angol nyelvű, de vannak köztük latin-amerikai megjelenések is.

Mára a program és a modell elért egy letisztult, kipróbált formát, ezért jó lenne minél szélesebb körben alkalmazni. Ehhez azonban pénz kellene, aminek a megszerzése egyre nehezebb. Minden műhely számára az az üzenetük, hogy az ilyen modellek felépítése évtizedeket vesz igénybe, nem érdemes újra és újra, a nulláról elkezdeni. A PTE projektjéhez ma is lehet csatlakozni, a behozott eredményeket össze lehet vetni a többéves hazai és nemzetközi eredményekkel. Ezekre a csatlakozásokra ritkán ugyan, de van példa.

A kérdőívben időközben eszközölt változások hatásának kiszűrése érdekében zajlik egy idősoros harmonizációs munka. A mai kérdőív már csak 30 perces, miközben a vállalati funkcionális területek átfogó lefedését továbbra is tartalmazza. A kérdőív ma is 400 változót tartalmaz, és ezek között vannak a versenyképességen túl is hasznosítható területek. Ilyen lehet például a marketing és a nemzetköziesedés. Persze olyan témákat érdemes kiválasztani, ami a nemzetközi publikációs piaci résnek minősül, labdába lehet vele rúgni. A kisvállalati versenyképesség olyan összetett és üzletileg kevésbé hasznosítható terület, amivel kapcsolatban a nemzetközi publikációs térben létezik a piaci rés. A kkv versenyképesség kutatásában Magyarországon létezik egyfajta klaszter. A Szegedi Egyetemen intézményi kutatások zajlanak és más helyeken is vizsgálják a versenyképességet. Ezeket közös adatállományokra alapozva lenne érdemes elmélyíteni.

A BCE VKK első kérdőíve 120 oldalas volt, a vállalat és a menedzsment erőforrásaira kérdezett rá nagyon részletesen. Az indulás idején elsődleges szempontjuk az volt, hogy jobban megértsék a hazai vállalatok működését, és erről tudjanak jól tanítani. A nemzetközi publikációs tevékenységek később jelentkeztek. A tudás folyamatosan alakult ki, sikerült felépíteni és megfelelően lehatárolni a fogalmakat. A kutatási projektek fejlesztési irányait befolyásolta, hogy egyes állami intézményekkel (GVH, GM, ÁSZ) jó volt a kapcsolat, ezáltal közös projekteket tudtak indítani.

A PTE kérdőívei úgy lettek kialakítva, hogy a megszerzett adatok alkalmasak legyenek, nemcsak a saját modelljük, hanem más elméletek kiszolgálására is. A kutatás fejlődésének irányait elsősorban a felbukkanó hiányosságok alakították, vagyis ők érezték, hogy valamilyen fontos dolog kimaradt a helyzet leírásából. Legutóbb például az innováció megfelelő értelmezésének beemelését tartották fontosnak a kisvállalati versenyképességi modelljükbe.

A projektekből megszerzett tudást a Pécsi Egyetemen is beépítették a tananyagba. Tavaly jelent meg a „Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment” című tankönyvük, amiben a funkcionális tényezők tárgyalását a kutatási projektek adataival támasztják alá. De sajnos hiába jó előkészítés, a kisvállalti gazdaságtan kikerült a gazdaságtan kötelező tárgyai közül. Ez a tudománytechnikai kérdéseken túl azért is probléma, mert sok ember dolgozik a kisvállalatokban vagy kötődik hozzájuk, ezért nagy a jelentősége a velük kapcsolatos tudásnak.